Curtis Dearborn

Curtis;;

Igazán szépe előtörténet, bár egy pöppet keveselltem, mert jó volt olvasni. Ettől függetlenül ELFOGADVA!

Szép játékokat a továbbiakban

~ TELJES NÉV:Curis Dearborn
~ BECENÉV:Curtis, Curt, Curty
~ KOR:25
~ NEM:férfi
~ FAJ:ember
~ SZÜLETÉSI HELY:Forks, USA
~ SZÜLETÉSI IDŐ:1981. szeptember 25.
~ CSALÁD:
- apa: Edgar Dearborn
- anya: Shirley Dearborn (szül.: Shirley Northens)
- testvér(ek):nincsen


~ ELŐTÖRTÉNET:
Igazi ajándékként érkeztem a családomba egy esős szeptemberi napon. A szüleim, már nagyon rég óta szerettek volna gyereket, de soha sem jött össze nekik. És mikor végre sikerült, akkor sem volt éppen felhőtlen az örömük, hiszen egyikük sem volt már fiatal. Nagyon féltek, hogy a babának (vagyis nekem) valami baja lesz. Az egész terhesség hihetetlen idegességet hozott magával.
Bőven a negyvenes éveikben jártak már. Édesapám az egyik legtehetségesebb nyomozó volt fiatalkorában, de ahogyan öregedett úgy veszített a hatékonyságából, és a többiek tiszteletéből egyaránt. Forksban nem is volt nehéz a legjobbnak lenni, kevesen éltek (és élnek most is) ott, csupán egy két ember vetemedett a törvények megszegésére, és ezeket a bűntényeket sem volt túl bonyolult felgöngyölíteni. Ő viszont minden egyes „küldetése” után büszkén gyűjtötte az elismeréseket, ez volt az élete. Édesanyám egy egyszerű pincérnő volt, mégis ő a legnagyszerűbb ember a világon, akivel valaha is találkoztam.
Miután megszülettem, minden kételyük eloszlott. Tökéletesen egészséges ( és gyönyörű) voltam, anyám ragyogott a boldogságtól, apám is örült valamennyire a maga módján.
Átlagos gyermekkorom volt, részeges apa, és rendszeres verés nélkül. A jó pár év alatt hozzá szoktam az állandó esőhöz is, már-már napsütésben éreztem furcsán magam.
Aztán jött az iskola, jó tanuló voltam, habár kevés baráttal.
Majd a gimi, még kevesebb baráttal.
Aztán ott találtam magam egy asztalnál, előttem apával és anyával. Egyikük sem mosolygott, habár próbálták. Halálra rémültem, pedig tudom kellett volna, hogy csak a szokásos „mit akarsz kezdeni az életeddel?” beszélgetés következik. Csak egy sokkal horrorisztikusabb változatban.
Itt nem kérdezték, hanem konkrét tényeket állítottak elém, ami megrémített. Apám ellentmondást nem tűrően közölte velem, hogy szeretné, ha az ő nyomdokaiba lépnék. Sőt nem szeretné, hanem ez a feladatom: „tovább kell vinnem a családi fonalat…”.
Egyből elutasítottam, nem szerettem, ha beleszóltak az életembe. Még akkor sem ha éppen a szüleim tették. Eszemben sem volt, hogy azt a pályát válasszam. Valami mást akartam, valami újat akartam alkotni. Valami olyat, amiért az emberek tisztelni fognak, és emlékezni fognak a nevemre.
Ott hagytam őket az asztalnál, és mint mindig, elmenekültem a probléma elől. Azonnal elköltöztem.
Két év múlva édesapám elhunyt.
És én azon kaptam magam, hogy egy járőr kocsiban ülök…
Nem tudtam csalódást okozni neki.


~ JELLEM: Eléggé magamnak való vagyok, de nem arról van szó, hogy utálom az embereket. Csak félek tőle, hogy újra csalódnom kell, és a saját védelmem érdekében inkább a távolság tartást választom. Emiatt sokan magányos farkasnak titulálnak, és meg sem próbálnak közeledni felém.
Alapvetően kedves embernek tartom magam, bár nem éppen a vigyorgós fajtából. Akkor sem jellemző rám az utóbbi, ha igazán jó kedvem van. Aki kiérdemel egy mosolyt tőlem, az büszke lehet magára.
Próbálom kordában tartani az érzelmeimet, de ez nem mindig sikerül…
~ KINÉZET: Átlagos, körülbelül százhetvenhét centiméter magas, emberek szerint jóképűnek titulált személy vagyok. Sötétbarna hajjal, melynek stílusa nagyon gyakran változik, hiszen ez az első dolog, amit megváltoztatok magamon, ha valami változás következik be az életemben. Csodálatosan igéző szemekkel rendelkezem… Na jó, komolyra fordítva a szót, a szemeim csak kékek. Ami furcsa, mert a családomban mindenki barna szempárral rendelkezik…
Nem díjazom a súlyok emelgetését, ezért izmosnak sem vagyok mondható. A testedzést nem ítélem el, rendszeresen futok, de ettől nem düllednek annyira az izmok.
Az öltözködésemben soha sem veszem figyelembe a legújabb divatot, leginkább olyan ruhákat hordok, amik tetszenek, és nem utolsó sorban kényelmesek. Kedvelem az ingeket.


~ Mit szeret: régi autók, fekete-fehér filmek, fényképezés, finom kaják, rock
~ Mit nem szeret: bűnözés, sportkocsik, cicababák, plázák, rágcsálók
~ Hobbik: vezetés, gitározás, főzés (igen, jól látod)